89,3

Futok rendszeresen, azaz kétnaponta.
Félig paleolit diétázom. Egyáltalán nem nehéz betartani.
Már nagyon finom "kenyeret" tudok sütni. Igaz, a legutóbbi kicsit zöld lett a napraforgómagtól:)

90,4

Egy hét foltvarró-tábori tivornyázás után visszajött, amit eddig leadtam.
De mára már újra csak 89,9. Megy ez, csak oda kell figyelni.

Ma fehérlisztből készült sütit készítettem és megettem belőle két szeletet. Kemény hányingerem lett tőle. És ez bizonyíték, hogy lehet élni fehérliszt nélkül. Sőt!

87,9

Höhő, végre van látszatja is a dolgaimnak:)
Nem csak kilókban, de bizonyára centikben is. Gondolom én, ha sikerült ma vennem két 44-es méretű nadrágot az eddigi 46-os helyett:)))
Érik a gyümölcs, jupijé:)))

88,7

Tényleg futottunk és nagyon jó volt.
És tudom, hogy nem ennek a hatására lett 88.7 a ma reggeli eredmény, de mégis jó érzéssel tölt el. Nagyon jóval.
Mert ilyenkor elhiszem, hogy érdemes diétázni.
Márha diétának lehet nevezni azt, ahogyan én csinálom, a saját fejem után menve.
Az én diétám abból áll, hogy leginkább húst, gyümölcsöt, zöldségeket eszem, legalább négyszer egy nap és keveset. De ha úgy adódik, némi lelkiismeretfurdalással ugyan, de megeszek egy szalámis zsemlét vagy bekapok egy szelet süteményt. Tegnap példának okáért, mogyorókrémmel töltött nudlit vacsoráztam.
Van ám erre egy teóriám is, miért is kell ezt így csinálnom és miért is ez a helyes! Szükségem van néha arra az örömforrásra, amit egy kis édesség vagy más egyéb tiltott dolog ad. Olyan végtelen szomorúság ül rajtam mostanában, hogy képtelen vagyok nevetni, néha úgy érzem, hogy egyáltalán létezni is. Ha még az étellel vagy annak hiányával is sanyargatnom kellene magam, nagyon rossz lenne. És itt nem arról van szó, hogy az evés az örömforrásom. Nem, erről szó sincs! Csak egy ideig elhiszem, hogy nekem is jó lehet még:)
Viszont a futás egy újabb örömforrás. Na, nem a kínszenvedéses utolsó méterek! Hanem, hogy a férjemmel kettesben lehetek minimum fél óráig. És ígéretet kaptam rá, hogy így lesz ez még jó sokáig! Kell is nekem az ilyetén támogatás, mert különben hamar abbahagynám. Idő előtt, mint már annyiszor.

(És te, kedves látogató, aki felfedezted magadnak a kínszenvedésemről, küzdelmemről írt naplómat, hagyj egy jelet, kérlek!)

89,2

Így. Most ennyi.
Elvileg ma "futni" megyek a személyi edzőmmel. Csak bírjam az iramot! Vagy ő az enyémet:)

90,7

Pedig volt ez 87,7 is.  Most épp 89,5.
Két napig tartom magam és bírom a saját magam által felállított téziseket és minden megy simán. Aztán jön egy kerti parti, egy ballagás, egy rokonlátogatás és kész, felborult minden.
Elkeseredett küzdelem. El is keseredek és küzdök is.
Az akaraterő. Az hiányzik leginkább.

89,7

Megérkezett az első napi adagom.
Ígéretesen hangzik:)
Ebédre ehetek sült csirkemájat, zabos köténybe bújt brokkolival. Azért ez nem akármi!
Uzsonnára eperpürét eszek majd.
Vacsorára pedig rozmaringos pulykamellet eszem, francia lecsóval.

Köszönöm, Béres Alexandra!
A futárnak pedig azt, hogy kellően rugalmas és holnap 6 órakor már hozza is a napi menüt:)